2020. június 4., csütörtök

2782

2782 napja írtam ide legutóbb.
Sok minden történt azóta a magyar és nemzetközi Waldorf közösségek életében.
  • Idehaza a kényelmesnél gyakrabban változó jogi körülmények közt iskolák és óvodák születtek, alakultak át, esetleg szűntek meg.
  • Több száz gyerek és szülő kapcsolódott be a hazai közösség életébe és százszámra érettségiztek diákok a magyar Waldorf iskolákban.
  • Világszerte megünnepeltük a Waldorf 100 keretében a Steiner-Waldorf iskolák első száz évét.

Waldorf 100 – The Film from Waldorf 100 on Vimeo.

Lassan véget ér az idei – a világjárványnak köszönhetően felemás – óvodai nevelési év és a tanév. A járványügyi veszélyhelyzet megszűnése lehetővé teszi, hogy az idei tanév zárásaként a magyar Waldorf iskolák ötödik osztályosai életéének is része lehessen a Waldorf Olimpia, így június utolsó hétvégéjén az ország több pontján párhuzamosan idén is megrendezik az eseményt.
Az érintett családok, gyerekek és iskolák sietve készülnek a megmérettetésre. A többiek kedvéért hamarosan erről egy kissé részletesebben is írok.

És te, kedves olvasó, szülő, érdeklődő, miről olvasnál itt szívesen?
Írd meg alul megjegyzésben, vagy a facebookon!

2012. október 22., hétfő

Viszlát, és kösz a halakat!

A blogot – egyelőre – bezárom. Köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzéseim. 

Ha további hírekre, a hazai waldorf közösség eseményeire vagytok kíváncsiak, kövessetek a facebook-on! Ott továbbra is közlöm azokat az eseményeket, amelyek híre eljut hozzám. Ha bármelyik blogbejegyzéssel kapcsolatosan kérdésetek van, továbbra is írjátok meg a bejegyzéshez tartozó megjegyzésben, tegyétek fel a kérdést a facebookon vagy e-maiben.

photo credit: lonely radio | cc
 

2011. szeptember 10., szombat

Waltdorf >> Walldorf >> Waldorf

Az előző bejegyzésben arról meséltem, hogyan került a Waldorf-pedagógia elnevezésbe a Waldorf szó. De honnan származik maga a szó, és mi köze van a Ki nyer mához? És hogy került a dió a Waldorf salátába?
A 8. század végén valahogy így nézhetett
ki a Lorsch-i monostor környéke. 

A helyi múzeum rekonstruált bemutatóhelye.
Fotó: denkmalpflege-hessen.de

Ha jó az időgépünk, kezdésként ugorjunk el a nyolcadik század végére. A helyszín Lorsch, kb 60 km-re a mostani Frankfurttól, vagy ha úgy könnyebben odatalálunk:  49°39′14″N 8°34′3″E.







Németország legrégebbi változatlan formájú kőépülete, lorschi
kapucsarnok
 ma a világörökség része. 
A szakértők csak találgatják
mi volt az eredeti funkciója. Könyvtár? Diadalív? Bíróság? Királyi
szállás? Raktár? Ha rájöttök, feltétlenül szóljatok! Köszi
 
Fotó: (cc) Armin Kübelbeck via Wikimedia Commons

Ekkortájt, a helyi monostorban készült az a kézirat (a 779. évi annales), melyben elsőként említik a Walldorf településnevet ("Waltdorf" írásmóddal). Semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy akármelyik annales, vagy egyéb kézirat, köztük az arany betűkkel borított híres Lorschi evangélium (Codex Aurelius Laurensius) valaha is előfordult a bal oldalt látható épületben, mindenesetre az iratok és az épület is nagyon szépek és nagyjából egyidősek; szívesen elhinném, hogy itt tartották a kódexeket. De ilyen tempóval sose érünk oda 1919-es Stuttgartba és a Waldorf salátáig sem jutunk el.

Ugorjunk gyorsan ezer évet. 1763, vége az aktuális világégésnek: lezárult a három kontinensen zajló hétéves háború.  Nálunk ebben az évben alapították meg az egri Líceumot. (A líceumot — ahogy szokás —  előbb megalapították, majd felépítették. Pont fordítva, mint a kis-svábhegyi waldorf iskola esetén, ahol csak a harmadik tanévben helyezték el az alapkövet.) 
Johann Jakob Astor szülőháza
Forrás: auswanderer-bw.de
1763. július 17-én egy Heidelberg közeli faluban a helyi mészárosnak fia született. A növekvő gyermek, Johann Jakob Astor testvéreivel a családi gazdaságában segített, kamaszként pedig apja húsboltjában dolgozott eladóként. Tettvágyát és kíváncsiságát ez nem elégítette ki, megélni sem tudtak ennyien, mostohaanyjával sem szerették egymást, így még 16 éves kora előtt felkerekedett és 1779 karácsonyát már Londonban, hangszerkészítő bátyjánál, Georgnál töltötte. (Közép-Európában az ambiciózus fiatalok a helyi körülmények kilátástalansága miatt akkoriban is gyakran külföldön próbáltak szerencsét.) A fúvóshangszer-készítés és a kottakiadás pár évig ugyan lekötötte Johannt, de az új kontinensről érkező hírek is nagyon izgalmasak voltak: néhány hangszerrel a csomagjában átkelt a nagy vízen, követve Henrik bátyját, aki már évek óta az újvilágban élt. Épp időben: akkortájt ért véget az amerikai függetlenségi háború, és a megszületett Amerikai Egyesült Államok nagyszerű lehetőségeket kínált.
Az utazás kicsit tovább tartott a tervezettnél: a hajó jégtáblák fogságában vesztegelt két hónapig. Jacob egy utastársától megtudta, a hajdani gyarmatokon jó üzlet a szőrmekereskedelem. 
John Jacob Astor
Forrás: historylink.org
Johann egy pék kifutófiújaként kezdte amerikai karrierjét, de nem sokáig végezte ezt a munkát. A vállalkozó kedvű huszonéves fiatalember kemény munkával, ragyogó ötletekkel és némi szerencsével óriási nemzetközi szőrmenagykereskedői hálózatot épített ki. Baltimore-ba 1784-ben még csak hét furulyával és öt font sterlinggel érkezett, tíz éven belül már a szőrmekereskedelem amerikai vezéregyéniségévé vált. Kereskedelmi hajóflottát vásárolt,  kereskedő-állomások sorát építette ki a Columbia és a Hudson folyók mentén, nevét viseli az általa alapított Astoria település. A Londonba prémet szállító hajók visszafelé más áruk mellett hangszereket, elegáns zenei könyveket is hoztak: Astor megnyitotta az első new yorki hangszer- és zeneműboltot. Az ekkor már John Jacob Astor nevű úr megvalósította az amerikai álmot; Hawaii-tól Japánig, az Indiáktól Kínán át a Nagy Tavakig mindenfelé kereskedett, ingatlanokat vásárolt és bőkezűen adakozott. Nyilvános könyvtárat alapított és az óhazában, Jakob falujában, Walldorf-ban máig működő alapítványa segíti a fiatalokat és idősebbeket. (Persze a felemelkedésnek voltak árnyoldalai is, egyes életrajzírói Johann szemére hányják érzelemmentességét és törtetését, az indián prémvadászok kihasználását, de ennyi idő távolából ezt már elég nehéz megítélni. Nagy fának nagy az árnyéka.) A hajdani húsbolti segéd, pékségi kifutófiú, New York háziura, az első amerikai multimilliomos 84 éves korában, 1848 tavaszán hunyt el. 
Az Astor család pénzügyi befolyása révén a későbbiekben is fontos szerepet játszott az Egyesült Államokban és világszerte. (A család hozta létre a nagy múltú Waldorf-Astoria hotelláncot, ők építtették fel New York jelenleg is legmagasabb épületét, az Empire State Building-et, és a brit alsóház első képviselőnője is családtag, Nancy Astor volt.)
A stuttgarti Waldorf-Astoria dohánygyár nevét tehát Jacob Astorról, az első amerikai multimilliomosról és szülőfalujáról kapta.  A gyári munkások gyermekei számára hozta létre Emil Molt gyárigazgató és Rudolf Steiner az első waldorf iskolát.
A budapesti Astoria Szálló az 1920-as években
Forrás: egykor.hu
Az Astor családnak a budapesti Astoria szállóban nem volt közvetlen érdekeltsége, s így persze a szálló halljából évtizedeken át közvetített Ki nyer ma? című évtizedekig futó rádiós műveltségi vetélkedőhöz sincs közük. A szálló nevét építésekor tulajdonosok állítólag Gellér Mihály bérlő javaslatára választották: a new yorki Waldorf=Astoria Hotel akkoriban a világ legjobb luxusszállodája volt, jó ötletnek tűnt a monarchia legújabb szállójának ezt a nevet adni. 
Ó igen, Waldorf saláta! Sajnos az utóbbi két hónap alatt nem sikerült kiderítenem, már 1896 előtt, vagy azután, esetleg a 20. században került dió a receptbe, úgyhogy erről majd egy másik bejegyzésben írok.Ha tudod, mikor került dió a Waldorf salátába, kérlek írd meg.
A helyes válasz beküldői közt az Astoria szállóban elfogyasztható Waldorf salátát sorsolok ki! :)


További felhasznált források: A Wikipedia angol, német és magyar szócikkei, budapestcity.org, waldorftoday.org hírlevél (Hansjoerg Hofrichter: The Story Behind the Name), notablebiographies.com, Axel Madsen: America's First Multimillionaire

2011. július 12., kedd

Miért éppen Waldorf?

Miért épp waldorf-pedagógiának nevezzük a módszert? Miért nem Steiner-pedagógiának?

A gyár reklámja 1904-ből
Kép: (pd) Wikipedia
Vekerdytől a Wikipédiáig számos forrásból, iskolák és óvodák honlapjain olvashatjuk: az első waldorf iskolát  Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár vezérigazgatója alapította, elsősorban a gyári munkások gyermekei számára. Azt is megtudjuk, hogy az iskola megszervezését és szellemi irányítását Rudolf Steinerre bízta, az első évben 256-an kezdték el a végül 12 osztályos, egységes, koedukált, független iskolát, továbbá a tanárok közt volt a gyárigazgató kamaszkori szerelme, felesége, Berta Molt is. Na jó, ismét pár adat, de hol a válasz? A magyarok miért nem Steiner-pedagógiának nevezik az idehaza közel harminc iskolát és több, mint félszáz óvodai csoport oktatási rendszerét meghatározó metódust?

Kis-Svábhegy, 1929. november 13.
Alapkőletétel, három évvel az iskola megnyitása után
Albert Steffen és Göllner Mária
Kép: (pd) Wikipedia
Tovább böngészve hamar megtudhatjuk, hogy idehaza a Steiner halála utáni évben, 1926-ban indult az első waldorf iskola. Nemzeti öntudatdagasztásul azt is elhihetjük, hogy Németország után elsőként nálunk indult waldorf iskola. Ez nem teljesen igaz, de jól hangzik; nem csak a magyar Wikipédiában, iskolai weboldalakon, hanem nyomtatott művekben is találkozhatunk ezzel a jóindulatú csúsztatással. Az angol és esperanto Wikipedia-bejegyzések és egyéb források szerint a budapesti iskola az alapítás sorrendjében a 7.–12. volt. A nem német nyelvterületen King's Langley, Hága és London után pedig a negyedik. Szelíd jóindulattal mégis tekintsük dobogós külföldinek, hisz King's Langley internátusa fokozatos átalakulással és nem alapítással, végül 1949-ben vált nevében is waldorf iskolává (Rudolf Steiner School Kings Langley), a hágai intézmény pedig zárt volt, míg a budapesti nyilvános iskola volt. A Portugáliában a kis-svábhegyivel nagyjából egyszerre indult és hamar elhalt waldorf-iskolai kezdeményről az angol nyelvű Wikipedia nem tud, és én sem sokat, ha valaki tudna erről az iskoláról valami közelebbit, örülnék, ha megírná nekem. 
A húszas években Budapest megelőzte New York-ot — legalábbis az oktatás innovációja terén: a nagy alma csak három évvel később rendelkezett saját waldorf iskolával. Ha mindenképp első helyre vágyunk, érjük be azzal, hogy — ha Dr. Treichler, hajdani stuttgarti osztálytanító emlékezete nem csal — az első waldorf iskola első külföldi növendéke 1926 tavaszán Vámosi Nagy István, a hazai waldorf pedagógiát megteremtő Nagy Emilné dr. Göllner Mária gyermeke volt. (Maria von Nagy, Göllner Mária ragyogó személyisége, a magyarországi antropozófiai mozgalom megteremtője és családja külön bejegyzéseket érdemelne, a saját szavaim helyett jó szívvel ajánlom emlékirataikat, hozzáférhetők magyar nyelven is.) 

A villa a két világháború között
Kép: (pd) Wikipedia
Itt, a kis-svábhegyi villában keresem a választ a címbéli kérdésre. A Nagy Emil neves közéleti személyiség, ügyvéd, újságíró, képviselő és korábbi igazságügyminiszter villájában működő  Kissvábhegyi Iskola és Internátus számos német anyanyelvű tanítót alkalmazott. Az ünnepek nevében, a hétköznapi szóhasználatban természetesen a német elnevezések maradtak meg, így megörököltük a waldorf-pedagógia elnevezést is. Akkoriban mindenhol ez volt használatos, angol nyelvterületen azóta ezt felváltotta a Steiner Education vagy Steiner-Waldorf Method elnevezés.

A kis-svábhegyi villa a XXI. században
Kép: (GFDL-CC-BY-SA-2.5) Wikipedia
1933-ban — a budapesti iskola működésének hetedik évében — több, az intézet sorsát jelentősen befolyásoló, mi több, azt megpecsételő esemény történt. Mialatt a nemzetiszocialista párt egyre nagyobb teret nyert Németországban, január 29-én Göllner Mária súlyos fejsérülést szenvedett a Tátrában. A lábadozó alapító távollétében egy alkalmazott sikkasztása miatt súlyos pénzügyi gondok támadtak az iskolában. Nyáron az új kancellár, Hitler új birodalmi törvényei alapján a német tanároknak vissza kellett térniük hazájukba, majd egy, az internátusban kitört kanyarójárvány végképp megakadályozta a tanítás folytatását. Az intézet szeptemberben bezárt, de a helyszín — mint a magyar antropozófiai mozgalom bölcsője — szellemi műhelyként a háború végéig tovább működött. Aki további részletekre is kíváncsi, olvassa el Maria von Nagy emlékiratait (hozzáférhető magyarul a Michaeliták c. kötetben (2000, Arkánum)), illetve Vámosi Nagy István visszaemlékezéseit (ugyanitt, vagy az Országépítő archívumában: A kissvábhegyi Waldorf-iskola I. rész és A kissvábhegyi Waldorf-iskola II. rész).

Tudom, ezzel még nem meséltem el, honnan jön maga a Waldorf név? Hogyan, honnan került a cigarettagyár nevébe? A következő bejegyzésben erről írok.

2011. június 5., vasárnap

Verebek és kések

Idén öt 12. osztályos színdarabra jutottam el. Februárban mutatta be a Pesthidegkúti Waldorf Iskola a Verebek című darabot. Márciusban az Óbudai Waldorf Iskola diákjaitól az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikáját láttam, júniusban pedig a Fóti Waldorf Iskolában a  Maszk mögül című osztálydarabot, a Solymári Fészek Waldorf Iskola diákjaitól a Revizort néztem meg. A gödöllőiek Nagy Romulusát már csak a februári bemutató után, áprilisban és június végén láttam.


Miért szeretem az osztálydarabokat? Mert a hagyományos színjátszó csoportokkal ellentétben nem csak azok vesznek benne részt, akik vonzalmat éreznek a színpadi munka iránt, hanem az osztály valamennyi tanulója együtt dolgozik a sikerért. Finomítok:  A rendezési folyamat komoly pedagógiai kihívás az osztálykísérő és a drámatanár számára is: a nézőnek általában úgy tűnik, mindenki egyforma lendülettel, képességei szerint kiveszi részét a munkából, a valóságban persze a kép kissé árnyaltabb, mondjuk így: akad, akinek kicsivel több ösztökélésre van szüksége.

Egy korábbi bejegyzésben a 12.-es színielőadások kapcsán említettem:
Talán maga az osztály, vagy valamelyik ihletett diák írja meg a darabot. Nem ritkán a zenei betétek is közös alkotások. A jelmezek, díszletek, belépőjegyek, darabismertetők többnyire szintén a diákok munkái.

Ez a Verebekre is igaz. A darabot Balázs Juli, a dalbetétek szövegét Havlik Márton írta, a díszleteket Farkass Flóra készítette, mindannyian a hidegkúti 12. osztály tanulói. A színmű és a hozzá kapcsolódó munkafolyamat egyben Juli diplomamunkája is. (Később meghallgathattam Juli és Márton diplomamunka-előadását is, Flóráéra sajnos nem sikerült eljutnom.)

Balázs Juli: Verebek - Pesthidegkúti Waldorf Iskola, 2011
Forrás: facebook
Így, negyed évvel később visszagondolva is nagyon jó, élő, szórakoztató, pörgős, vidám előadást hoztak össze a hidegkúti diákok és segítőik. A rendezők minden évben kreatívan kihasználják a tér adta lehetőségeket. A szokásos helyszín — az iskola aulája — korlátai ellenére nagyszerű lehetőséget nyújt a helyszíni próbákra. Ha a diákok egy külső helyszínen, valódi színházteremben játszanak, előfordul, hogy a költségkeret, a távolságok és az órarend lehetőségei által kényszerűen rövidre szabott helyszíni próbalehetőségek megnehezítik a színjátszók munkáját.  
A történet a húszas években játszódik, egy óceánjárón. Az utasok közt tehetősek és vékonypénzűek, olimpikonok, újságírók, dívák és mágnások. Szerelem és halál. Remélem, készült használható videofelvétel, ez egy olyan színielőadás volt, amit  — bár kétszer láttam — utólag is szívesen megnéznék.


Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
Óbudai Waldorf Iskola, 2011 - forrás: facebook
Tavaly hidegkúton láthattunk egy remek Márquez-feldolgozást, idén az óbudaiaik örvendeztettek meg az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikájával. A Forgách András színpadi művének szövegére alapuló színdarabot egyszerű, hatásos díszletekkel, nagyjából hetven jelenetben mutatták be a diákok. A hosszas, iskolai próbafolyamat után a Marcziban láthattuk az előadásokat.  Engem nem zavart a sűrű színváltás, belemerültem a történetbe, de akadt olyan néző, aki panaszkodott a sok rövid sötéttel megszakított előadás dramaturgiájára. Az eredeti történet és a darab mélységét nagyon finom, hiteles játékkal közvetítették a diákok. Nagyon fontos célja egy tizenkettedikes színielőadásnak az, hogy ne csak a szülők és barátok élvezhessék az előadást, az valódi színházi élményt nyújtson a nézőknek. Ebben részünk volt Óbudán, köszönjük szépen.


A másik három színdarabról egy későbbi bejegyzésben számolok be. Részint még túl friss az élmény (az utóbbi két napban láttam mindkettőt), s még nincsenek fotóim sem, de ami fontosabb: hamarosan indulok a Revizor búcsúelőadására.  Addig is, aki lemaradt róluk, a fótiak előadásának felvételét fotiwaldorf jóvoltából máris megnézheti. Június hónapban a Maszk mögül a WaldorfCafe csatorna kiemelt videoja.

2011. május 27., péntek

Waldorf Olimpia 2011

Frissítés: Bánáti János fotóit ebben a nyilvános mappában találjátok. Szilagyi1972 videóját (és másokét is) megtaláljátok a WaldorfCafe YouTube csatorna Olimpia lejátszási listájában.
Az idei  Waldorf  Olimpia Alsóörs-Palóznakon, az Európa Kempingben zajlik, most is, miközben ezt a bejegyzést írom. A zárónap 2011. május 28-án, szombaton lesz. A szülők ezt már biztosan tudják, hisz csemetéik szerda óta edzenek a helyszínen. A szombati program reggel nyolckor kezdődik, aki a nyitóceremóniát is látni szeretné, az vagy péntek délután menjen, vagy keljen jó regvel hajnalba' (mint Palya Bea, aki talán nem lesz ott, de ezt igazán megbocsájthatjuk neki, hisz szépen énekel).
Fotó: pszichotrening
A zárónap programja 14.00-kor véget ér, de a Balaton folyamatosan nyitva tart, tessék hozni fürdőnadrágot is, de főképp sapkát, vizet, naptejet: lehet, hogy a jelenlévő orvosok is inkább ünnepelni szeretnének :)


A Waldorf Olimpiáról továbbiakat egy korábbi bejegyzésben olvashattok.

2011. május 23., hétfő

Diplomamunka? Éves munka? Évesmunka?


Forrás: designsigh  
Tavaly már írtam a 12. osztályosok diplomaelőadásairól, visszalapozva a címbeli kérdésre is választ találhattok. Mint a legtöbb iskolai feladattípus,   ez is évente visszatér, a Waldorf iskolák 12. osztályaiba mindenképp. Idén két nap előadásaira jutottam el Óbudán, ma Pesthidegkút következik.


Balázs Juli: Verebek - Pesthidegkúti Waldorf Iskola, 2011
Forrás: facebook
A képekhez: Óbudán többek között egy nagyszerű gördeszkás előadást láttam. Sajnos Pesthidegkúton lemaradtam a Haute Couture-ről, kénytelen vagyok a fenti Christian Dior párizsi fotósorozattal vigasztalódni :) Ma a BMX-ről tudhatok meg többet, no és persze a Verebek című kiváló színdarabról, melyet  februárban kétszer is megnéztem, de eddig egyszer sem írtam róla. Mea culpa.